Osztályok elhelyezése:

Osztály Osztályfőnök Terem Időpont 
9.b Türgyei László A/3 2014. október 22. 16 óra
9.e Forró Csaba A/5 2014. október 22. 16 óra
9.g Hegedüsné Laky Orsolya A/2 2014. november 15. 
9.h-i Péterffyné Takács Katalin A/1 2014. november 15. 
1/9.c-f Kapuvári Márton C/2 2014. október 22. 16 óra
10.b Takács Tamás D/2 2014. október 22. 16 óra
10.h Bartha János B/2 2014. november 15. 
10.i Göncz Mónika B/1 2014. november 15. 
2/10.c-f, 3/13.c Parraginé Mati Tünde C/4 2014. október 22. 16 óra
11.b Holczman József C/1 2014. október 22. 16 óra
12.a Király Sándor A/6 2014. október 22. 16 óra
12.b Császár Bíró Lívia D/3 2014. október 22. 16 óra
2014. október 22. 15.00-16.00-ig
Terem Tanárok
A/1 Beck Angéla,Nyáriné Molnár Ágnes, Holczman József,
Kenyeresné Kiss Gabriella
A/2 Hegedüsné Laky Orsolya, Takács Tamás, Kapuvári Márton,
Parraginé Mati Tünde
A/3 Bartha János, Göncz Mónika , Forró Csaba,
Vargáné Hidvéghy Édua
A/4 Balogné Pál Mónika, Bertalan Orsolya, Császár Bíró Lívia,
Nagyné Herzsenyák Ilona
A/5 Pulai Gábor rendszergazda, Balog Krisztián, Tefner Béla,
Kiss András, Nagy László, Goóz László, Türgyei László,
A/6 Király Sándor
A/7 Péterffyné Takács Katalin
Tanári szoba Dakos Ildikó, Országh Bernát, Varga Zsuzsanna,
Bárdosi Erika, Al-Meriné Peiszerle Márta

 

Október 6. nemzeti gyásznap Magyarországon és a magyarok által lakott területeken annak emlékére, hogy az 1848–49-es szabadságharc bukása után ezen a napon végezték ki az aradi vértanúkat és az első magyar kormány miniszterelnökét.

 Az aradi vértanúk azok a magyar honvédtisztek voltak, akiket az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt Aradon végeztek ki. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is.

Ugyanezen a napon végezték ki az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost, Pesten.

A magyar sereg a Világos közelében levő szőlősi mezőn tette le a fegyvert az orosz csapatoknak. Ez nagy sértés volt a császári oldal számára. Ez volt az egyik fő oka annak, hogy az osztrákok a tábornokokat megillető lőpor és golyó általi halál helyett kötél általi halált írtak elő a magyar tábornokok részére, miután az oroszok – noha ígéretet tettek az ellenkezőjére – foglyaikat átadták nekik. Az ítéletet négy tábornok számára megváltoztatták. Ők katonához méltó halállal halhatak.

Az ítéletet október 6-án – szándékosan a második bécsi forradalom évfordulóján – hajtották végre..

Lőpor és golyó általi halállal halt (reggel fél hatkor):

                        Lázár Vilmos, főtiszt (ezredes),

                        Gróf Dessewffy Arisztid, tábornok,

                        Kiss Ernő, tábornok,

                        Schweidel József, tábornok,

Kötél általi halállal halt (reggel hat óra után):

                         Lovag Pöltenberg Ernő, tábornok,

                        Török Ignác, tábornok,

                         Láhner György, tábornok,

                        Knezich Károly, tábornok,

                        Nagysándor József, tábornok,

                         Gróf Leiningen-Westerburg Károly, tábornok,

                        Aulich Lajos, tábornok,

                        Damjanich János, tábornok,

                        Gróf Vécsey Károly, tábornok.

1849 augusztusa és 1850 februárja között Aradon még további három honvédtisztet végeztek ki: 1849. augusztus 22-én Ormai Norbert honvéd ezredest, a honvéd vadászezredek parancsnokát – őt szokás az első aradi vértanúnak is nevezni –, 1849. október 25-én Kazinczy Lajos honvéd ezredest, Kazinczy Ferenc fiát – őt szokás a tizenötödik aradi vértanúnak nevezni

Az aradi vértanúk kultusza már a kivégzés napján elkezdődött, hiszen – a szemtanúk elbeszélése alapján – már egy-két órával a kivégzéseket követően tömegekben zarándokoltak a kivégzés helyére a gyászolók. Mindenki sírt, imádkozott, és ezen a napon minden boltot, nyilvános helységet bezártak. Már a kivégzés napján kezdetét vette az áldozatok tárgyi hagyatékának gyűjtése is

A magyar nemzet az aradi hősök emlékezetét számos formában őrzi.

Kossuth Lajos 1890-ben, az egyetlen fonográfon is rögzített beszédében Aradot a magyar Golgotának nevezte:

 „         A világ birája, a történelem fog e kérdésre felelni. Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztűl”

 

Eredeti felvételen hallható Kossuth Lajos hangja az aradi vértanúkról:

http://www.youtube.com/watch?v=x_SBwVB83WU

Az oldal karbantartás miatt korlátozott funkciókal és tartalommal érhető el!